Szende Gabriella

Hét égbolt van felettünk

2018-12-11

Hetes. A népmesékben varázslatos szám, a Bibliában szent szám, sok nép hiedelemvilágában szerencseszám, sőt még a macskáknak is hét életük van. Nekünk pedig azért fontos, mert jövőre tartjuk a hetedik Everness Fesztivált. De vajon miért tartotta kozmikusnak és természetfelettinek a néphiedelem? Mit jelenthet, ha születési dátumunk, címünk, telefonszámunk tele van 7-esekkel, vagy sokszor találkozunk ezzel a csodálatos számjeggyel?

A magyar népmesékben hetedhét országban járunk, hét égbolton keresztül vágtat a főhős táltosa, hétévenként tisztul a kincs, hét legyet üt a szegény ember egy csapásra. És néha bizony jelenti a sötét oldalt is: heten vannak, mint a gonoszok.

Mondják, hétévenként cserélődnek a sejtjeink, hétévente változik meg gyökeresen az életünk – már ha nyitottak vagyunk befogadni a mindenség jeleit és mozgató energiáit.

A babilóniak a hold 28 napos ciklusát – a hétnapos holdfázisokat figyelembe véve – négy hétre osztották fel. Az egyik legrégebbi teremtési mítosz a mezopotámiai Enuma elis, azaz a Teremtés Hét Táblája, amely az istenek születését, az univerzum megalkotását és az emberek teremtését beszéli el.

A hetedik napon, amikor minden elkészült, az Úr megpihent a teremtés után. Ilyen értelemben a hetes a teljességet jelenti. Mózes könyvében olvassuk, hogy Noé megépítette a bárkát, felterelte az állatokat, majd hét nappal később Isten elárasztotta özönvízzel a földet. Később Noé hét nap elteltével engedte ki újra a galambot, amely végül szárazföldet találva, csőrében olajággal tért vissza a bárkához. Salamon király temploma is hét év alatt épült meg.

A bűnért való bosszú helyett Lukács könyvében Jézus azt mondja:

„Ha a testvéred bűnt követ el, figyelmeztesd. És ha megbánja, bocsáss meg neki! Ha napjában hétszer tesz rosszat ellened, és hétszer visszajön hozzád, hogy megbánja, bocsáss meg neki!”

Máté írja le evangéliumában, amikor Jézus hét kenyérrel jóllakat négyezer családot, végül a tanítványok hét kosárnyi maradékot gyűjtenek össze.

Az ókori rómaiaktól eredeztetett hét szabad művészetről – nyelvtan, retorika, dialektika, csillagászat, számtan, mértan, zene – a középkori keresztények azt tartották, hogy elsajátításuk és művelésük hozzásegít az örök üdvösség felé vezető út megtalálásához.

A számmisztikában a hetes szimbolizálja a megvilágosodást, de az oda vezető utat is: a spirituális ösvényen való haladást, amely tudással és bölcsességgel van kikövezve. Ha gyakran találkozunk mindennapjainkban a hetes számjeggyel, jó eséllyel gondolhatunk arra, hogy a mindenség azt üzeni:  jó úton vagyunk!

„A hetedik te magad légy!”

– ráz fel bennünket még ma is József Attila, aki talán magát a teljesség önmagunkban való megteremtését fogalmazta meg A hetedik című versében. Azt az egészet, amelyet, hogyha sikerül meglelnünk legbelül, békére találunk.

logo