MagazinAz Everness nekem az év csúcspontja – Önkéntesként a fesztiválon
Tomaskó Bernadett
2018-02-22
Pár éve, mikor először hallottam az Everness Fesztiválról, rögtön éreztem a bensőm hívását, de abban az évben sajnos még sem alakult úgy az életem, hogy részt vehessek rajta. A következő év elején jóformán a fogadalmam volt, hogy eljutok az Evernessre. Március táján már a bérletvásárlást fontolgattam, amikor az egyik ismerősöm szólt, hogy az Evernessre még keresnek önkénteseket, így nem volt további kérdés, a jel megérkezett.
Nem sokat teketóriáztam, rögtön jelentkeztem, úgy éreztem ezt a lehetőséget, nekem találták ki - amellett, hogy végre ott leszek a vágyott fesztiválon, még segíteni is tudok, és még szervesebben részt venni benne.
2016-ban, és 2017-ben is a sajtóügyek minél gördülékenyebb lefolyásában segédkeztem.
Mindkét fesztivál olyan volt számomra, mint egy Tündérvilág, egy elvarázsolt buborék, amit a Föld nevű bolygóra pottyantottak. Itt a résztvevők kivétel nélkül - az én tapasztalataim alapján - tele vannak érdeklődéssel a másik iránt, nyitottsággal, elfogadással, és szeretettel érkeznek. Ha valaki szimpatikus lesz egy-egy workshopon, meditáción, vagy foglalkozáson, bátran megszólíthatod, vagy csak egyszerűen elkezdhetsz vele beszélgetni - nem fog visszautasítani, sőt... nekem jó pár csodás barátságom született az Evernessen, hatalmas egymásra találásokban volt részem, amiért nagyon-nagyon hálás vagyok.
Önkéntesként egy összetartó, szeretettel teli csapat része vagy. Itt tényleg mindenki azon fáradozik, hogy emelje a fesztivál színvonalát, jobbá tegye mindenki hangulatát, legyen szó tisztaságról, szervezettségről, dekorációról, vagy a megfelelő kommunikációról. Napi pár óra segítségadás, és több ezer ember napját teszed szebbé.
Már az idei Everness miatt is nagyon izgatott vagyok. Várakozásssal, kíváncsisággal tölt el, idén vajon milyen meglepetésekben lesz részem, milyen téren kerülök közelebb magamhoz, milyen emberek közé sodor az élet. :)
