Árulkodó vagy beszédes szavak séta közben

Séta közben gyakran használom ezt a lehetőséget mint egy nagy kirakós darabjait,a szavakban megbúvó üzenet. Pl „képtelen vagyok valamire.” Kiss Jenő sportpedagógia tanárom mondta egyszer, ha valaki nem tudja magát elképzelni olimpiai aranyéremmel a nyakában, akkor egy utcai futóversenyt sem tud megnyerni. Mi az ami ennyire gátol, hogy fantázia szintjén elakad a történet? Hol veszett el az a gyermeki varázserő amikor kihívások voltak és nem akadályok? Hol veszett el az önbizalom, a hit? Mi kell ahhoz, hogy legalább fejben megvalósítható legyen amit egykor megálmodtunk, s úgy volt véghez visszük.

A másik leggyakoribb a szervekre irányuló kifejezés, „szívem szakad meg érte, nem tudom megemészteni, megáll az eszem, egyszerűen kiütést kapok tőle stb.” Ezek a kifejezések segíthetnek feltárni egy egy megjelenő fizikai tünet mögött meghúzódó lelki, érzelmi problémák gyökerét.