Péter Szabina

Mellettünk - a Grecsó testvérek összművészeti estje

2019-04-26

A Grecsó testvérek összművészeti estje a nyitottság szellemiségéből építkezik, ami nemcsak az előadóművészek, hanem a mű és a befogadó egymáshoz való viszonyában is megmutatkozik. A darab kapcsán felmerülő kérdésfelvetések a megismerés mibenlétére irányulnak: Az irodalom, a tánc és a zene nyelvén felmutatott mikrotörténetek és érzetek semmiképp sem korlátozhatók a jelenségek véges sorozatára, mivel mindegyik
megnyilvánulás más és más szubjektummal áll kapcsolatban. Az előadók zsenije túlmutat a színpadon, s elsősorban a művel szemben elfogadható lehetséges szempontok végtelenségével lesz egyenlő, s éppen ebben rejlik a Mellettünk című előadás kimeríthetetlenségből táplálkozó karaktere.

Grecsó Krisztián író öccsével, a tánctanár, táncművész és koreográfus Grecsó Zoltánnal a hagyományostól meglehetősen eltérő színpadi atmoszférát teremt. A testvérpár kapcsolata köztudottan szoros: A velük készült interjúkból kiderül, hogy az idősebb testvér a pótapa szerepét is betöltötte az öcs gyerekkorában. Az ajánló szerint családállításra emlékeztető, szórakoztató előadás tanúi lehetünk. Az író és a táncművész dialógushelyzetében a családtörténeti regényekből spontán kiragadott részletek reakcióra késztetik a tánc és a zene nyelvét. Ennek értelmében a tánc túlmutat az egyszerű
illusztráción, és a zene sem puszta aláfestésként van jelen: A műsorban a zene, a tánc és a szöveg viszonya egyenrangú. Az előadássorozat egyedi darabjaiban a formáció felállása sem állandó, a testvérpáron és Kertész Endre csellójátékán túl már több énekes és zenész tűnt fel.

Az improvizáció elsősorban a többértelműségből mint a tudat alapmeghatározottságából táplálkozik. Ennek következtében a szükségszerűség eltűnik a tudatból, amely számára minden dolog elkerülhetetlenül nyitottá válik, állandóan más és más tapasztalnivalót ígér. Mindez pedig a nyitott ember lehetőségéit jelzi, felszabadulását az egyértelműség dogmatizmusa alól. Az összművészeti darab egy olyan közlési viszonnyá válik, aminek következtében az észlelés nyomán szerzett ismereteink többé már nem abszolút megfelelői annak, ami rajtunk kívül létezik, hanem sokkal inkább megelőző tapasztalatokon alapuló valószínűségek szerint formált aspektusokként tűnnek fel. A performansz minden egyes alkalommal egy olyan mozgásban levő, nyitott struktúraként bontakozik ki, aminek szerves részét adja az előadók és a helyszín, valamint a körülmények és a befogadók között létrejövő rezonancia. Ebben a közös poétikában a valószínűségként felfogott forma válik egyre tudatosabbá, s ebből származik a mű legnagyobb erénye. Ebben a könnyed, ám mégis tartalmas másfél órában az identitáshoz kapcsolódó problémák artikulációival szembesülhetünk különböző nyelvek tolmácsolásában. Az akusztikus és vizuális ingerek többértelmű, befejezetlen természete a befogadót egy olyan szilárd pont keresésére készteti, amely képessé teszi arra, hogy aktuális önmagában feloldja ezt a többértelműséget, s ennek eredményeképp a befogadó könnyen saját történeteiben találhatja magát. A Grecsó testvérek virtuális családállítása egy olyan kétes szervezettségű helyzetet teremt, ami a világosságra való törekvés felé mozdíthatja nézőjét, önismeretre és önfeltárásra, hiszen az egyértelműség ilyen jellegű késleltetése könnyen nagyfokú érzelmi megindultságot válthat ki a közönségből. A Mellettünk egy olyan a művészeti ágak közötti határok feloldására irányuló kísérlet, ami egyszerre enged betekintést a fivérek intim családi viszonyába, hátterébe, múltjába és jelenébe, valamint egyszerre kínál útjelzőket azok számára, akik az önismeret belső ösvényein bolyonganak.

GRECSÓ KRISZTIÁN 1976-ban született Szegváron, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskolán végzett tanítóként, de sohasem tanított. A József Attila Tudományegyetem magyar szakát 2001-ben fejezte be. Öt évig élt Békéscsabán, volt a Bárka folyóirat szerkesztője, a Nők Lapja vezető szerkesztője és a Szépírók Társaságának alelnöke is. 2009-től vezeti az Élet és Irodalom próza és esszé rovatát. Isten hozott című regénye (Magvető, 2004) németül, csehül és szlovénül is megjelent. A Magvető gondozta a Pletykaanyu című novelláskötet második kiadását is 2005-ben, 2001-ben ezzel a kötettel robbant be Grecsó Krisztián a kortárs prózairodalomba. 2008-ban jelent meg Tánciskola, 2011-ben pedig a Mellettem elférsz című regénye. Legújabb kötete a Vera címet viseli. Drámáját, a Cigányokat (2010) Máté Gábor rendezésében tűzte műsorra a budapesti Katona József Színház. Déry Tibor-díjat 2004-ben, József Attila-díjat 2006-ban kapott.

GRECSÓ ZOLTÁN 1983. április 8-án született Szentesen, szabadúszó táncművész és koreográfus. 2006-ban Linzben diplomázott, majd számos magyar és külföldi koreográfussal dolgozott együtt – Stefanie Batten Bland, Duda Éva, Frenák Pál, Goda Gábor, Anna Tente. Több mint tíz év szakmai tapasztalatot követően 2009-ben megalapította saját improvizációs stúdióját, amely Willany Leó néven vált ismertté. Immár negyedik éve tanít a Színház és Filmművészeti Egyetemen, 2014-től Fülöp Viktor ösztöndíjas táncpedagógus és az Amatőr Táncszövetség művészeti alelnöke.