Szende Gabriella

Savanyított áfonya

2018-12-18

Noha egyre könnyebben hozzáférünk az áfonyához és a különféle gasztrooldalak is ontják magukból az áfonyás recepteket, a gyümölcs még mindig inkább ínyencségnek számít idehaza. Mivel nem egy klasszikus magyar gyümölcsről van szó, valószínűleg az eper, a málna, a cseresznye népszerűségét sose fogja letörni, vagy akár megközelíteni. Ettől függetlenül érdemes kóstolgatni, és később akár rendszeressé tenni fogyasztását, hiszen amellett, hogy rendkívül finom, számos jótékony hatása is ismert.

A fekete áfonya legfontosabb összetevői többek között a flavonoidok, például a kékes-lilás színét adó antociánok. Ezek a vegyületek számos kedvező tulajdonsággal rendelkeznek, melyek között legjelentősebb az antioxidáns hatásuk. A flavonoidok megkötik a káros s szabadgyököket, valamint fokozzák az egyéb étrendi antioxidánsok, így az E és a C vitamin élettani hatását is.

A kutatók sokáig elsősorban preventív, egészségmegőrző hatást tulajdonítottak azoknak a gyümölcsöknek, melyeket jelentős flavonoid forrásként tartottak számon, így például az áfonyának is. Ám egyre több tudományos kísérleteket végeztek velük, így nemcsak egészségvédő, hanem egészségjavító, gyógyító, gyulladáscsökkentő hatásukat is sikerült bizonyítani.

Legutóbb a Floridai Állami Egyetem egyik kísérlete támasztotta alá, hogy az áfonya egyrészt segíti a vérkeringést, másrészt csökkenti a magas vérnyomást is. A kísérletbe 48, menopauzán átesett nőt vontak be, akiknek a vérnyomása abban az időben enyhén emelkedett volt. A nőknek naponta 22 gramm fagyasztott, szárított áfonyaport kellett elfogyasztaniuk napi szokásos életvitelük mellett. A fagyasztott, szárított áfonyapor egyenértékű egy csészényi friss áfonyával. Azonban csak a csoport egyik fele kapott áfonyaport, a másik felének placebót adtak.

A résztvevőknek a kísérlet alatt többször is mérték a vérnyomását, valamint az érfal merevségét/rugalmasságát is, hiszen a merev érfal az érelmeszesedés egyik tünete, ami például a szív- és érrendszeri kockázatokat előre jelzi. A szívnek ugyanis ilyenkor keményebben kell dolgoznia ahhoz, hogy vér kerüljön a perifériás erekbe.

Nyolc hét elteltével az áfonyaport kapó nők vérnyomása jelentősen, 5-6 százalékkal csökkent, míg a placebót kapó nők vérnyomása nem változott. Ha az 5-6 százalékot kevésnek hinnénk, gondoljunk bele, hogy az azt jelenti, hogy például 140/90-es vérnyomás mindössze nyolc hét leforgása alatt körülbelül 132/90-es értékre csökkent, ami már jóval közelebb van az orvosok által optimálisnak mondotthoz, 120/90-es értékhez. És mindezt úgy érték el, hogy a résztvevők életmódjukon semmit nem változtattak, csupán minden nap ettek egy csészényi mennyiségű áfonyát (vagyis áfonya port).

Az áfonyának egyébként számos más olyan pozitív tulajdonsága is ismert, ami talán még inkább megerősíthet minket abban, hogy rendszeressé tegyük a gyümölcs fogyasztását. Az áfonya vasat, foszfort, kalciumot, magnéziumot, mangánt, cinket és K-vitamint tartalmaz. Ezek mindegyike az egészséges csontokért felelős.  A K-vitamin például erősíti a csontokat, javítja a kalcium felszívódását.

Egy korábbi kísérletben már vizsgálták az áfonya szellemi képességekre gyakorolt hatását is. Itt szintén napi rendszerességgel adtak áfonyát idősebbeknek, akik három hónap múlva már jelentős javulást értek el a memóriateszteken és egyéb, a kognitív funkciókat vizsgáló felméréseken. A kognitív funkciókhoz az alábbi területek tartoznak: figyelem, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodási funkciók. Szakértők szerint ez a kísérlet egyértelműen bebizonyította, hogy az áfonya kiváló egyrészt memória-fejlesztésre, másrészt késlelteti az öregedéssel együtt járó kognitív problémák kialakulását is.

Az áfonya fogyasztása egyébként nemcsak felnőttek vagy idősek számára járhat pozitív hatással. Gyermekek számára is ajánlott a kék bogyók rendszeres fogyasztása, akár ivólé formájában is. Egyrészt magas vitamintartalma miatt, másrészt a fent részletezett hatásai miatt is. Dolgozatírás vagy vizsga előtt – akár a már bevált csokoládé majszolás helyett – jól jöhet néhány szem áfonya vagy egy doboz áfonyalé. A hatás ugyanaz, a gyümölcsnek azonban van egy el nem hanyagolható előnye: egyáltalán nem hízlal.

Az áfonya szezonja általában július elején kezdődik és augusztus közepéig-végéig tart. Akkor lehet igazán, nagy mennyiségben és valóban jó áron hozzájutni a piacokon. Addig azonban nem muszáj várni. Most is elérhető friss gyümölcs, igaz sokkal drágábban. A boltokban kapható, pénztárca-barátabb, mélyhűtött áfonya azonban épp olyan megfelelő a célnak. Ez az a gyümölcs, ami fagyasztással alig veszít értékéből. Ezt érdemes észben tartani nyár közepén is, amikor szezonja van. Hiszen mi is lefagyaszthatunk belőle, hogy az év hátralévő részében bőségesen rendelkezésünkre álljon ez a jótékony és igazán finom gyümölcs. 

Savanyított áfonya 

Hozzávalók 750 ml-hez (körülbelül nyolc adag):

450 g áfonya 
150 ml almaecet
225 g kristálycukor
2,5 cm-es fahéjrúd
csipetnyi szárított chili
6 fekete bors
2 babérlevél

Elkészítés:
Az ecetet, a cukrot, a fahéjat, a chilipaprikát, a borsot és a babérlevelet egy serpenyőben folyamatos kavarás mellett melegítjük, míg a cukor felolvad. Vegyük takarékra a hőfokozatot, öntsük hozzá az áfonyát, és óvatosan, hogy a szemek ne törjenek össze, keverjük vagy rázzuk össze, majd két percre tegyük vissza a tűzre. Forrón adagoljuk egy 750 ml-es, kifőzött befőttesüvegbe, zárjuk le, és dunsztoljuk két napon át.

logo